A Független Benzinkutak Szövetségét az utóbbi időszakban hozott intézkedések miatt rendkívül nehéz helyzetbe került, üzemanyag kiskereskedelmet folytató cégek hozták lére.
A Szövetség fő célja, hogy közös érdekképviseletet adjon a hazai benzinkutaknak, és összefogja a többségében kis, családi vállalkozásokat.
A szervezet folyamatosan bővül, 2022. február 21-i megalakulása óta, több száz üzemeltető jelentkezett soraiba. Az eddig elszigetelten működő kisvállalkozások hangot adhatnak reménytelennek tűnő helyzetüknek, és egységbe tömörülve hatékonyabban tudják érdekeiket képviselni.
Az így létrejött társaság már alakuló ülésén megfogalmazta azokat az irányelveket, melyek szerintük a leginkább elősegíthetik, hogy a kialakult helyzetben olyan megoldás születhessen, aminek köszönhetően a magyar családok megfizethető üzemanyagot kapjanak úgy, hogy magyar családi kisvállalkozások is életben maradhassanak.
Egyesületünk néhány hónap alatt kiépítette működő, operatív kapcsolatrendszerét mind a kormányzattal, mind az ellenőrző hatósággal, és folyamatosan törekszik arra, hogy a politikai semlegesség megtartása mellett a részletes szabályozások érthetőek, betarthatóak, egységesen alkalmazhatóak legyenek.
Természetesen eredménytelen tárgyalások esetén a Szövetség tagjai a legvégsőkig is hajlandóak elmenni, élni fognak törvényes jogaikkal, hogy megvédjék értékeiket, családjaikat.
Bujdos Eszter, a holtankoljak.hu vezetője szerint tudomásul kell vennünk drágulást: ez az európai trend, aminek több szempontból sem érdemes ellen tartani. Az ellátást most túlnyomórészt a magyar stratégiai tározók készlete biztosítja. Ha a gázolajat a szomszédos országoknál olcsóbban adjuk, azzal felpörgetjük az üzemanyag-turizmust, és a hazai tartalékokat égetjük a szükségesnél jobban. A mesterségesen alacsonyan tartott árral pedig a külföldi importőröknél is elvágjuk magunkat, senki sem fog ugyanis súlyos veszteségeket elszenvedve – akár tonnánkénti mínusz 400 dollár – üzemanyagot hozni a magyar piacra. „Rövid ideig tartó kiesést talán még benyelnek a MOL partnerei, de az OMV sem fog veszteségesen hozzánk szállítani, ha az osztrák kutakon profithoz juthat” – véli Bujdos Eszter.
A folyamat egyébként forrásaink szerint már elindult: a múlt héten szinte teljesen leállt a Magyarországra tartó nyugati üzemanyag-import, miközben „békeidőben” ez biztosította a hazai fogyasztás 30 százalékát. És egyre több kis benzinkút kell bevezessen mennyiségi korlátozást: mivel a nagykereskedő MOL az ellátási láncban előbb szolgálja ki saját töltőállomásait, így vannak helyek, ahova csak 4-5 naponta érkezik utánpótlás.
Hogy mekkora drágulás várható (amennyiben a kormány nem avatkozik be a piaci folyamatokba) arról a megkérdezettek eltérően nyilatkoztak. Bujdos Eszter 70-80 forintos drágulást tart reálisnak a hétre, Egri Gábor, a Független Benzinkutak Szövetségének elemzője és elnöke szerint azonban akár 120 forintos literenkénti áremelkedést is el kell viselnünk, hogy elérjük a nemzetközi árat.
FORRÁS: MAGYAR HANG
A helyzeten a magyar jövedéki adó mérséklése sem javítana számottevően, bár tény, hogy az adónem a benzinnél literenként 20 forinttal, gázolajnál 22 forinttal haladja meg az EU által elvárt minimálértéket). Egri úgy látja, csakis uniós szinten lenne érdemes visszafogni az üzemanyag adóterheit. Ez enyhítené a pánikot, és kiegyenlítené a tagállamok közötti árkülönbségeket is. Mint hozzátette, Németországban – ahol két euró felett jár a benzin és a gázolaj ára – most is autósok tömegei járnak át tankolni Belgiumba, Hollandiába és Luxemburgba, hogy ott találjanak valamivel kedvezőbb tarifákat.
A krízishelyzet miatt általában vissza kellene fognunk az üzemanyag-fogyasztásunkat. A magyar nyersolaj-készlet becslésük szerint jelenleg három hónapra elegendő, miközben a tavaly őszi tűzben megrongálódott százhalombattai olajfinomító csak átlagos kapacitásának 60 százalékán képes üzemelni – és békeidőben is csak az ország szükségleteinek 70 százalékát biztosította. „Le kell állnunk a hobbi célú autózással, hogy a mentőautókat, tűzoltóautókat is meg lehessen tankolni. Most nem az a kérdés, hogy mennyibe kerül a benzin, hanem hogy mennyi ideig elérhető” – véli Egri Gábor.
Nyilatkozóink szerint a kormány leginkább visszatérítéses rendszerrel tudna segíteni az erre rászoruló civileknek és gazdasági szektoroknak. A Független Benzinkutasok Szövetsége erre már a napokban javaslatot is tett a kormánynak: mivel a NAV-nál minden hazai benzinkút forgalmát követni tudja, a kedvezményezetti kör – legyen szó magánszemélyekről, nagycsaládosokról – áfa vagy szja-visszaigénylés formájában tudná kérni az állami támogatást, miközben a kormány sem avatkozna piactorzító intézkedésekkel az ármozgásokba.
A Barátság-kőolajvezetéktől való függés miatt Magyarország és Szlovákia ráadásul különösen kitett a piaci ingadozásoknak. Nyilatkozóink arra emlékeztetnek, hogy az általunk is használt vezetéket nem csak ukrán területen, Brodiban érte orosz támadás, de mélyen orosz területen, Tatárföldön is drónok robbantották fel a vezeték egy helyi szivattyúállomását (itt vélhetően ukrán csapás történt). A februárban történt tatárföldi incidens miatt a nemzetközi szintű orosz kőolajexport 30 százalékkal esett vissza, a berendezések javítása pedig itt is hetekig-hónapokig tarthat.
A helyzetet – egy hónappal a választás előtt – komoly nyomásként érzékeli a Barátság-vezeték leállása miatt Kijevvel is hadakozó Orbán-kabinet. Orbán Viktor hétfőn bejelentette, hogy összehívja a védelmi és energiabiztonsági tanácsot, utána pedig azt, hogy rendkívüli kormányülést is tartanak. Eközben kihívója, Magyar Péter éppen olyan kormányzati beavatkozást követel a benzinkutakon, amitől a szakértők óva intenek.