A globális olajpiac egyik érdekessége, hogy nem feltétlenül azok a legnagyobb kitermelő országok, amelyek a legbőségesebb készletekkel rendelkeznek. A politikai okokból kivetett szankciók miatt például Venezuela és Irán nem tud annyi kőolajat kitermelni, mint amennyit a készletei lehetővé tennének. Másfelől az Antarktiszon akkora olajmennyiséget fedeztek fel nemrégiben, ami a nemzetközi olajpiac alapos átrendeződéséhez vezethet - igaz, ennek egyelőre komoly akadálya van.
A világ legnagyobb olajtartalékával rendelkező országa Venezuela 303 milliárd hordóval, míg Szaúd-Arábia a második 267 milliárddal. A sivatagi királyságot Irán (208 milliárd hordó), Kanada (163 milliárd hordó) és Irak (145 milliárd hordó) követi a nemzetközi olajpiacon.
Az olajkitermelés terén azonban kissé máshogy alakul a lista.
Az Egyesült Államok tavaly napi 12,9 millió hordó nyersolajat termelt ki, amivel megdöntötte a korábbi, 2019-ben felállított 12,3 milliós rekordot. Oroszország napi 10,1 millió hordóval a második, Szaúd-Arábia 9,7 millióval a harmadik legnagyobb termelőnek számít. A három ország együttesen a globális olajtermelés 40 százalékát adta 2023-ban napi 32,8 millió hordóval.
Az Egyesült Államok, Szaúd-Arábia és Oroszország – a Szovjetunióhoz tartozó Orosz Föderáció rendszerváltás előtti termelését is beleszámítva – minden más országnál több olajat termelt ki 1971 óta. Venezuela hiába birtokolja a legnagyobb tartalékot, a szankciók miatt nem fért fel a legnagyobb exportőrök listájára.
A Világgazdaság szerint Irán helyzetét szintén a büntetőintézkedések nehezítik, míg Irak a vezetésen belüli csatározások, a bürokratikus fejetlenség és a geopolitikai feszültségek miatt tud kevesebbet kitermelni.
Az Antarktisz hatalmas olajkincse
A jövőben alaposan átrajzolhatja az olajpiacot az antarktiszi fekete arany. Ahogy az Origo nemrégiben beszámolt róla, gigantikus mennyiségű olajat találtak az oroszok az Antarktiszon. Kitermelni azonban nem lehet a készletet, mert a jelenleg érvényben lévő nemzetközi megállapodás értelmében a déli kontinensen nem végezhető bányászati tevékenység. A szerződést 2048-ban fogják újratárgyalni.
Antarktiszi területekre egyébként több ország formál igényt, ám ezeket a világ legnagyobb országai és a nemzetközi szervezetek sem ismerik el jogszerűnek.
Az azonosított tartalék nagysága óriási: 511 milliárd hordó.
Ez a mennyiség nagyjából tízszer több mint amennyi kőolajat az Északi-tengeren az utóbbi 50 évben kitermeltek. Az 511 milliárd hordós tartalék a Közel-Kelet olajkincse után a második legnagyobb a világon. A régiós listán a harmadik helyen Dél-Amerika áll, 331 milliárd hordóval.
Ha az egyes olajtermelő országok viszonylatában vizsgáljuk az antarktiszi olajkincset, akkor körülbelül kétszer akkora mennyiségről lehet beszélni, mint amennyivel a Föld egyik legjelentősebb, az OPEC meghatározó tagja, Szaúd-Arábia rendelkezik.
A világ legnagyobb készleteivel rendelkező országok a nemzetközi olajpiacon:
- Venezuela (303 milliárd hordó)
- Szaúd-Arábia (267 milliárd hordó)
- Irán (208 milliárd hordó)
- Kanada (163 milliárd hordó)
- Irak (145 milliárd hordó)
- Egyesült Arab Emírségek (113 milliárd hordó)
- Kuvait (101,5 milliárd hordó)
- Oroszország (80 milliárd hordó)
- Egyesült Államok (55 milliárd hordó)
- Líbia (48 milliárd hordó)
Forrás: Origo
A Független Benzinkutak Szövetségét az utóbbi időszakban hozott intézkedések miatt rendkívül nehéz helyzetbe került, üzemanyag kiskereskedelmet folytató cégek hozták lére.
A Szövetség fő célja, hogy közös érdekképviseletet adjon a hazai benzinkutaknak, és összefogja a többségében kis, családi vállalkozásokat.