Tehát az üzemanyagok jövedéki adójának uniós alsó határa valóban létezik, a magyarországi jövedéki adó ezt ma is meghaladja. Gulyás Gergely állításával szemben tehát a valóság, hogy a jövedéki adó hazai emelése kifejezett „magyar találmány”, pontosabban az Orbán-kormány döntése, amit nem kényszerít ki semmiféle uniós kötelezvény. A jövedékiadó-emelés felelősségének „Brüsszelre” hárítása mindennemű alapot nélkülöz.

Az üzemanyagok literenkénti jövedéki adójának Unió által meghatározott, legalacsonyabb szintje benzin esetében 35,9, gázolajnál pedig 33 eurócent. A két érték 20, illetve 14 év óta változatlan. Ebből következően az a megállapítás, hogy a szomszédos államok közül az immár euróval fizető horvátoknak, szlovéneknek, osztrákoknak és szlovákoknak, januártól bármiben is „követniük” kellene egy évtizedek óta rögzített szintet, értelmetlen. Igaz, ettől még, az alsó korlát betartásával, saját hatáskörben, tehát „Brüsszeltől” függetlenül, bármikor módosíthatják az adómértékeket. Erre már csak az is mozgásteret biztosít a számukra, hogy a Tax Foundation nevű szervezet nyilvántartása szerint mind a négy állam messze áll az engedélyezett alsó határtól.

Az eurót nem használó tagállamok helyi pénznemben kifejezett minimumszintjét az árfolyamváltozás miatt évi egyszer, mégpedig az előző esztendő október 1-i hivatalos árfolyama alapján kell frissíteni. Ha tehát valahol emelkedik a saját pénznemben nyilvántartott minimum, akkor arról szintén nem az EU, hanem saját pénznemük euróhoz viszonyított gyengülése tehet. Ez év elejével épp Magyarországon állt elő ilyen helyzet, amit persze a kormánypropaganda bősz brüsszelezéssel körített.

Magyarország esetében a 2025-ös jövedéki adók minimumszintje, az október 1-i, 397,83 forintos árfolyam alapján, a fix, eurós szintekből kiszámolhatóan, literenként, nettó 142,8 és 131,3 forint. A benzin 152,55, illetve a gázolaj 142,9 forintos, jelenlegi jövedékiadó-szintjéből az következik, hogy a minimum eléréséhez az Orbán-kormánynak januártól nem hogy emelnie, de éppenséggel, nettó 10-11 – bruttó 12-15 - forinttal, csökkentenie kellene a jövedéki adót. A már bejelentett, 4,1 százalékos emelésből, az adóhatóság honlapja szerint, nettó 158,8, illetve 148,8 forintos szint adódik. Ezek az értékek az EU által elvárt minimumot nettó 16-17 – bruttó 20-22 – forinttal meghaladják. Szakértőnk becslése szerint a mostani intézkedéssel jövőre az államkasszába 145 milliárd forinttal több kerülhet ahhoz képest, mint ha a kabinet az unió által még megengedett szinten húzná meg a jövedéki adókat. Ez változatlanul nem jelenti azt, hogy egy kormány, saját hatáskörben, annak politikai következményeit is vállalva, ne emelhetné az adót. E lehetőséggel a többi EU-tagállam él is. A Tax Foundation kimutatása szerint a magyar jövedékiadó-szint az EU 27 tagállama közül benzinben még így is a 4., gázolajban pedig az 5. legalacsonyabb. Vagyis a tagállamok többsége általában inkább sarcolja az autósokat. Bár a hazai jövedékiadó-szint mindig is közel állt az uniós minimumhoz, a Fidesz, 2002 és 2010 között, ellenzékből, rendszeresen, sajtótájékoztatók tömegén követelt az akkori, szociálliberális kabinetektől üzemanyagadó-csökkentést. Ebbéli ígéreteiket 2010 után megszegték.

Forrás: Népszava